I. tétel / B tételrész
B, Ismertesse a görög-perzsa háborúk okait, történetét, összegezze következményeit!

1, A háború előzményei:
    A fiatal görög demokrácia nagy próbatétele volt a perzsák elleni háború. A perzsák 490-ben leigázták a kisázsiai ion
    városokat, a céljuk az Égei-tenger szigeteinek és a görög földnek a meghódítása volt. 490-ben nagy hadsereg hajózott
    Athén ellen.

- Az Athéniek Miltiádész vezetésével Marathon-nál legyőzték a nagy túlerőben lévő perzsákat.
- 480-ban Dareiosz fia, Xerxész hatalmas sereget indított Görögország ellen. A görög államok összefogtak és a
  Thermopülai-szorosban szembe szálltak a perzsa seregekkel. à termopülai csata
- A Thermopülai csata után nyitva állt az út a perzsák előtt Athén felé. A város elpusztult, de görög hajóhad a szalamiszi
   öbölben480-ban győzelmet aratott a perzsák felett. à szalamiszi csata

- Athén védelmi szövetséget hozott létre egy esetleges újabb perzsa támadás ellen (a déloszi szövetség).
  A vezetés Athén kezében volt, a déloszi szövetség egyre inkább Athéni birodalommá alakult.
- A perzsa háborúk utáni évtizedek az athéni fejlődés csúcsát jelentették. Pl.: a gazdasági életben és a mezőgazdaságban: a
  gyümölcstermesztés, a szőlő- és a kertművelés. A gabona többségét a gyarmatokról hozták be. Nagyon fejlett volt az ipar.
  Elsősorban vasszerszámokkal dolgoztak. Az ipar erősen szakosodott: egy-egy kisüzemben csak bizonyos cikkek készíté-
  sével foglalkoztak.

- A kisüzemek elsősorban piacra termeltek. A kereskedelem volt az egyik legfontosabb gazdasági ág.
- A kisüzemekben a szabad athéni polgárok dolgoztak.
- A mesterek egyre több rabszolgát igyekeztek alkalmazni.

- Athénban lakosságának nagy része teljes jogú polgár volt. A gazdagok 10-15 rabszolgát is dolgoztattak, a többség
   legfeljebb 1-2 rabszolgát tartott és maga is dolgozott.

- A városban sok betelepedett idegen mesterember is élt. Nem rendelkeztek polgárjoggal, de szabad emberek voltak,
   vagyonuk is lehetett. A rabszolgák árutermelő mezőgazdasági és ipari kisüzemekben dolgoztak elsősorban. A rabszol-
   gaságnak ezt a formáját klasszikus rabszolgatartásnak nevezzük.

3, Az athéni államszervezet: az 5. századi Athén politikai téren is fejlett volt.
    Jellemző volt a démosz uralma: a demokrácia. A legfőbb törvényhozó hatalom a népgyűlés volt.
    Ennek minden 18. életévét betöltött athéni polgár tagja lehetett.

    - A népgyűlés feladata:
         1, a törvényhozás,
         2, a tisztviselők választása és ellenőrzése,

- az állam legfontosabb kérdéseiben való döntések: háború, béke, szerződések ügyében.
- A népgyűlésen bármely athéni polgár felszólalhatott, javaslatot tehetett.
- Nem lehettek tagjai a népgyűlésnek az idegenek, a nők és a rabszolgák. A népgyűlés minden hónapban kétszer ült össze.

- Az ötszázak tanácsa (bulé) intézte az ügyeket, és gondoskodott a népgyűlés határozatainak végrehajtásáról.
- A tanács tagjai és a tisztviselők napidíjat kaptak. A legszegényebbek is részt vehettek a politikai életben.
- A tisztviselőket sorsolás útján jelölték ki, csak a hadvezéreket választották.
- Az igazságszolgáltatást is a nép tartotta kezében.
- Az esküdt bíróság tagjait sorsolás útján, az önként jelentkező polgárok közül jelölték ki.
  Megbízatásuk egy napra szólt, napidíjat kaptak.
- Athénban nem volt államfő. A kor leghíresebb államférfija, Periklész, személyes kiváltságának köszönhette irányító
  szerepét, hadvezéri méltóságát.